Hal információs adatbázis, érdekességek > Halak - wyw.hu

A kagylóktól eltérően ugyanis a legtöbb faj egyedeinek életkorát csak közelítőleg lehet meghatározni. A kagylók kormeghatározásához hasonló módszerrel lehet a halak életkorát megbecsülni. A pikkelyeket vizsgálva "évgyűrűket" fedezhetünk fel rajtuk, amelyek kialakulását a télre és a nyárra jellemző ökológiai körülmények váltakozása okozza. Számos állat esetében - például a kutyáknál és a macskáknál - a fogak állapota alapján lehet a legpontosabb becslést adni az állat életkoráról. A fiatal egyedeknél a fogak növekedése, míg a felnőtteknél a fogak kopása jelzi az életkort.

Hány éves a hal? Ez a kérdés a halbiológia elméleti és gyakorlati mûvelõit egyaránt érdekli, de a horgászokat is, kivált, ha rekordpéldányt zsákmányolnak. Hoflbauer 1899-ben elsõként figyelte meg, hogy a ponty pikkelyein évenként szaporodó gyûrûk különíthetõk el, melyekbõl a hal korára lehel következtetni.

A jénai Leibniz Intézetben olyan halakkal kísérleteznek, amelyek átlagosan három hónapig élnek. A kutatóknak sikerült megduplázni a halak életkorát, mégpedig úgy, hogy egy rokon halfajjal keresztezték őket. Ezzel egyedülálló dolgot sikerült megvalósítaniuk, mintegy mesterségesen lelassították a halak biológiai óráját. Ezután a genetikusok jönnek, akik a halgénekből mutációkat készítenek, hogy kiderüljön: melyik teszi lehetővé a hosszú életet.

A kardhalak 300 méter mélyen szemük és agyuk melegen tartásával képesek a gyorsan mozgó prédákat követni. A kardhalak saját szemüket melegítik fel ahhoz, hogy a mélyben gyorsan mozgó zsákmányukat tökéletesen követni tudják a hideg vízben - fedi fel egy újabb tanulmány.

A halak emlékezô tehetségérôl. Edinger L. német búvár újabban a halak lélektanával foglalkozik s vizsgálatai körébe vonja azt a kérdést is, vajjon van-e a halaknak emlékezô tehetségök. E czélból kérdést intéz nemcsak szaktársaihoz, hanem a természetkedvelôkhöz általában, van-e tudomásuk a halak életében nyilvánuló jelenségekrôl, melyek ôt tanulmányaiban támogathatják.

A. E. Verrill érdekes jegyzeteket közöl a halak színváltozásáról alvásuk közben.* A színváltozás leggyakrabban abban áll, hogy színök veszit élénkségébôl s foltjaik, mustrázatuk, szalagjaik sokkal homályosabbá válnak, a mi természetesen jobban elrejti, kevésbbé láthatókká teszi ôket. Egyes fajok színváltozását azonban sokkal bonyolultabbnak találta Verrill. Igy a Stenostomus chrysops ébrenlétekor szivárványszínekben játszó ezüstös fehér, éjjel pedig sötét bronzszínû és az alapszínébôl hat haránt sáv válik ki.